Dec. 28-án ismeretlen személyek Erdély függetlenségét követelő szórólapokat osztogattak a város központjában. "Mi erdélyi románok és magyarok önálló, független Erdély akarunk. Bukarest éljen meg nélkülünk. Nekünk nincs szükségünk sem Bukarestre, sem Moldvára, sem Havasalföldre. Az erdélyi vegyes lakosság meg tud élni egymás között békében. A szegénységet Bukarestnek köszönhetjük, mert elviszik minden pénzünket, amit mi keserves munkával keresünk." - áll többek között a szórólapon. A szerzők azt szeretnék elérni, hogy dec. 31-én a fentiekkel egyetérők menjenek ki az utcára és kiáltsák: Erdélyt akarjuk! Teodor Pop-Puscas városi rendőr-főfelügyelő beszámolt arról, hogy a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI) karöltve információt gyűjtenek az akció szervezőinek azonosítására. Sabin Gherman, az Erdély-Bánság Liga elnöke elhatárolódott az akciótól. /K. O.: Kolozsvári provokáció a független Erdélyért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./
2002. december 30.
Dec. 28-án ismeretlen személyek Erdély függetlenségét követelő szórólapokat osztogattak a város központjában. "Mi erdélyi románok és magyarok önálló, független Erdély akarunk. Bukarest éljen meg nélkülünk. Nekünk nincs szükségünk sem Bukarestre, sem Moldvára, sem Havasalföldre. Az erdélyi vegyes lakosság meg tud élni egymás között békében. A szegénységet Bukarestnek köszönhetjük, mert elviszik minden pénzünket, amit mi keserves munkával keresünk." - áll többek között a szórólapon. A szerzők azt szeretnék elérni, hogy dec. 31-én a fentiekkel egyetérők menjenek ki az utcára és kiáltsák: Erdélyt akarjuk! Teodor Pop-Puscas városi rendőr-főfelügyelő beszámolt arról, hogy a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI) karöltve információt gyűjtenek az akció szervezőinek azonosítására. Sabin Gherman, az Erdély-Bánság Liga elnöke elhatárolódott az akciótól. /K. O.: Kolozsvári provokáció a független Erdélyért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./
2003. január 11.
Az utóbbi időben keveset lehet hallani a különböző román titkosszolgálatokról. Megfigyelőcsoporttal rendelkezik a Belügyminisztérum (UM 0962), a katonaság (DIA - Directia de Informatii a Armatei) és természetesen az ilyen jellegű munkára szakosodott Román Hírszerző Szolgálat (SRI). A berevoiesti-i dokumentumkiásás, a Ziua című bukaresti napilap újságíróinak, illetve Sabin Gherman volt újságíró, az Erdély-Bánát Liga elnökének megfigyelése óta mintha kevésbé zaklatnák az értelmiségieket. Kiss Olivér saját tapasztalatát mondta el. Homoródfürdőre utazott. Szilveszter éjszakája előtt néhány órával csengett a mobil. Corpodean úr azt állítja, az amerikai nagykövetségtől telefonál, hogy Kiss Olivér pályázatot nyert, fél évet az Egyesült Államokban fogok tölteni. Ki dolgozik ilyenkor a külképviseleten, hitetlenkedett Kiss. Azután azt mondta a telefonáló: a Soros Alapítvány megbízásából hívott, a pénzt a nagykövetség adja. A Soros Alapítvány már nem létezik, válaszolta Kiss. Erre a telefonáló módosított: a Nyílt Társadalomért Alapítvány részéről hívott, de ez nem fontos. Még aznap alá kell írni a szerződést, és nyomatékosan kérdezte: hol tartózkodik. Amikor megtudta, hogy Kiss hol van, már nem volt annyira fontos. Újra telefonált, hogy január 3-án megkeres, sikerül halasztást kieszközölnie. Kiss azóta nem hallottam felőle. A szilveszteri bulin feltűnt egy fekete színű, rövid ujjú atlétatrikó, hátán Nagy-Magyarország térképpel. Utólag derül ki, hogy emiatt is keresték őt. Ugyanakkor feltűnt az állandóan a nyomunkban levő Konstanca megyei rendszámú kocsi. Január másodikán buszra szálltak. A CT jelzésű Dacia követte őket. A vonaton is jött velük ugyanaz az ember. A titkosszolgálatokhoz közel álló román újságíró kollégája barátian megsúgta: felhívta a megyei rendőr-főparancsnok, és afelől érdeklődött, hogy Kiss hol szilveszterezik. Hogy miért ő? Mert állítólag valaki azt mondta, hogy Kiss végezte a december 28-i röpcédula-osztogatást (független Erdélyt akarunk! stb.). Ez magyarázza a telefonhívást, még a szüleit is megkeresték.Kiderült, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kolozsvári tagszervezetének elnökéről, Böndi Szabolcsról van szó. Miatta indult el az egész, ő az, akivel egy fülkében utazott Kiss Székelyföld irányába. Böndit december 28-a óta követik. Jan. 5-én egy ügynök jegyzéket mutatott Kiss Olivérnek, amelyen nevek, címek, születési dátumok, személyi számok, barátok, illetve barátnők neve volt feltüntetve. Nem hivatalos kihallgatás, csak konzultáció. Egyértelművé válik, hogy provokációról van szó, semmi köze a mozgalomhoz. Jan. 6-án állandóan követték Kisst, aki egy amerikai diplomatával találkozott, és részletesen beszámolt a fiatal magyar értelmiségiek zaklatásáról. Másnaptól lenyugodott a helyzet. Böndi Szabolcs lemondott tisztségéről. Valaki viccből azt mondta a megyei rendőrfőparancsnoknak, hogy Kiss Olivér áll a szórólapozás mögött. Eddig nem sikerült rábizonyítani a vármegyésekre, hogy valóban ők állnak a szórólapozás mögött. Mi több, a titkosszolgálatokhoz közel álló személyek szerint az akciót a Nagy-Románia Párt szervezte épp az HVIM-stílusú magyar csoportosulások lejáratására, ezek vezetőinek megfélemlítésére. A forrás szerint Dan Brudascu nagy-romániás képviselő a szórólapok szétosztása előtt már tiltakozó közleményt juttatott el a sajtónak... Tiszta szerencse, hogy a HVIM-es fiatalok ártatlanoknak bizonyultak, hiszen ellenkező esetben akár 25 év börtönbüntetéssel is sújthatók. /Kiss Olivér: Kispályás titkosszolgálat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./
2003. február 4.
Az Ítélőtábla febr. 3-i megfellebbezhetetlen döntésével végleg elutasították az Erdély-Bánság Liga pártként való bejegyzését. Sabin Gherman, a szervezet elnöke a strasbourgi nemzetközi bírósághoz fordul jogorvoslatért. Sabin Gherman felhívást intézett minden erdélyi lakoshoz, hogy nyomásgyakorlással, lobbival támogassa az Erdély-Bánság Liga bejegyzését. Az Erdély-Bánság Liga párttá alakulását 2002. márc. 23-án jelentették be, Sabin Gherman mozgalmának kolozsvári kongresszusán. Gherman mozgalma 1998-ban indult a kolozsvári újságíró elhíresült, Elegem van Romániából... című röpiratával, s a pártalapítási kísérlet előtt a Pro Transilvania Alapítvány támogatásával próbált kibontakozni. /Lázár Lehel: Gherman kártérítést követel. Véglegesen elutasították az Erdély-Bánság Liga bejegyzését. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./
2003. február 4.
Az Ítélőtábla febr. 3-i megfellebbezhetetlen döntésével végleg elutasították az Erdély-Bánság Liga pártként való bejegyzését. Sabin Gherman, a szervezet elnöke a strasbourgi nemzetközi bírósághoz fordul jogorvoslatért. Sabin Gherman felhívást intézett minden erdélyi lakoshoz, hogy nyomásgyakorlással, lobbival támogassa az Erdély-Bánság Liga bejegyzését. Az Erdély-Bánság Liga párttá alakulását 2002. márc. 23-án jelentették be, Sabin Gherman mozgalmának kolozsvári kongresszusán. Gherman mozgalma 1998-ban indult a kolozsvári újságíró elhíresült, Elegem van Romániából... című röpiratával, s a pártalapítási kísérlet előtt a Pro Transilvania Alapítvány támogatásával próbált kibontakozni. /Lázár Lehel: Gherman kártérítést követel. Véglegesen elutasították az Erdély-Bánság Liga bejegyzését. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./
2003. február 7.
A demokratikus elvek figyelmen kívül hagyásával vádolja Romániát az Európai Parlament egyik csoportja, a Nemzeti Pártok Szabad Szövetsége (EFA). A szövetség elítéli a bukaresti táblabíróság ítéletét, amelyben visszautasították az Erdély-Bánság Liga pártként való bejegyzését. A szövetség arra biztatja a ligát, hogy ügyével forduljon a strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághoz. Frunda György RMDSZ-es szenátor nem lát semmilyen alkotmányjogi érvet arra nézve, hogy miért utasította el a bíróság a párt bejegyzését. /Lepedus Péter: Európai tiltakozás. Romániát kötelezhetik a liga bejegyzésére. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./
2003. február 7.
A demokratikus elvek figyelmen kívül hagyásával vádolja Romániát az Európai Parlament egyik csoportja, a Nemzeti Pártok Szabad Szövetsége (EFA). A szövetség elítéli a bukaresti táblabíróság ítéletét, amelyben visszautasították az Erdély-Bánság Liga pártként való bejegyzését. A szövetség arra biztatja a ligát, hogy ügyével forduljon a strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághoz. Frunda György RMDSZ-es szenátor nem lát semmilyen alkotmányjogi érvet arra nézve, hogy miért utasította el a bíróság a párt bejegyzését. /Lepedus Péter: Európai tiltakozás. Romániát kötelezhetik a liga bejegyzésére. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./
2003. február 18.
A román bíróság febr. 3-án legfelsőbb szinten is elutasította az Erdély-Bánság Liga politikai pártként való bejegyzését. A liga febr. 6-án Nagyváradon tartott elnökségi ülésén értékelték a kialakult helyzetet, s döntöttek a továbbiakat illetően. Jakabffy Attila, a szervezet főtitkára kifejtette: nem adják fel, folytatják a küzdelmet egy regionális párt megalakításáért. Az Európa Parlamentben képviselettel rendelkező Európai Népek Demokrata Pártja - Európai Szabad Szövetkezés nyilatkozatban ítélte el a nyilvánvaló törvénysértést. A liga a strasbourgi nemzetközi bírósághoz fordul. Emellett elkezdik az aláírásgyűjtést egy új politikai alakulat, az Erdélyiek Pártja bejegyeztetése érdekében. Jakabffy Attila úgy látja, hogy az RMDSZ a román posztkommunista kormánypárt magyar szekciójává, érdekeinek hűséges kiszolgálójává vált. A balkanizálódó RMDSZ folyamatosan komoly szolgálatokat tesz a ligának, mert rádöbbenti az erdélyieket a regionalizmus szükségességére. /Sz. L.: Ha nem Erdély-Bánság Liga, akkor Erdélyiek Pártja? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./
2003. február 18.
A román bíróság febr. 3-án legfelsőbb szinten is elutasította az Erdély-Bánság Liga politikai pártként való bejegyzését. A liga febr. 6-án Nagyváradon tartott elnökségi ülésén értékelték a kialakult helyzetet, s döntöttek a továbbiakat illetően. Jakabffy Attila, a szervezet főtitkára kifejtette: nem adják fel, folytatják a küzdelmet egy regionális párt megalakításáért. Az Európa Parlamentben képviselettel rendelkező Európai Népek Demokrata Pártja - Európai Szabad Szövetkezés nyilatkozatban ítélte el a nyilvánvaló törvénysértést. A liga a strasbourgi nemzetközi bírósághoz fordul. Emellett elkezdik az aláírásgyűjtést egy új politikai alakulat, az Erdélyiek Pártja bejegyeztetése érdekében. Jakabffy Attila úgy látja, hogy az RMDSZ a román posztkommunista kormánypárt magyar szekciójává, érdekeinek hűséges kiszolgálójává vált. A balkanizálódó RMDSZ folyamatosan komoly szolgálatokat tesz a ligának, mert rádöbbenti az erdélyieket a regionalizmus szükségességére. /Sz. L.: Ha nem Erdély-Bánság Liga, akkor Erdélyiek Pártja? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./
2003. június 14.
Új néven kíván választási lehetőséget nyújtani az erdélyi magyarságnak a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) szemben a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt - jelentette be Kiss Kálmán, a romániai választások idején színre lépő romániai magyar ellenpárt vezetője. Kiss Kálmán elmondta, hogy pártját Romániai Magyar Liberális Szövetség néven kívánja újrajegyeztetni a bíróságon. Közölte, hogy az új párt alapításához szükséges 25 ezer támogató aláírásból már 20 ezret összegyűjtöttek, s a párt bejegyzése hamarosan megtörténhet. Az 1993-ban alakult magyar ellenpárt eddig még nem tett sokat az RMDSZ vezetésének kemény bírálatán kívül, de a 2000-ben tartott helyhatósági választáson már "emlékezetes tettet" hajtott végre - írta pénteki számában az Adevarul című román napilap. A tekintélyes újság emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi romániai helyhatósági választások idején Kiss Kálmán pártja saját jelöltet állított az RMDSZ jelöltjével szemben Marosvásárhelyen. A magyar ellenjelölt csak 797 szavazatot kapott, de ez is hozzájárult ahhoz, hogy a város addigi magyar nemzetiségű polgármestere az első fordulóban 168 vokssal kevesebbet kapott az újraválasztáshoz szükségesnél. A második fordulóban aztán a marosvásárhelyi románok összefogásának eredményeként közel 3 ezer szavazattal többet kapott a román jelölt - írta az Adevarul. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester a közelmúltban jelentette be, hogy Erdélyi Polgári Szövetség néven politikai szervezetet hoznak létre az RMDSZ-szel elégedetlen magyarok számára, s a szövetség saját jelölteket indít Székelyföldön. Időközben a Sabin Gherman vezette Erdély-Bánság Liga magyar nemzetiségű képviselője arról biztosította az erdélyi magyarokat, hogy akkor sem maradnak parlamenti képviselet nélkül, ha a megosztottság miatt az RMDSZ nem lépné át a következő törvényhozási választásokon a parlamenti küszöböt: képviseletüket vállalja majd Sabin Gherman pártja, ha sikerül azt bejegyeztetni a román bíróságon. /Régi-új magyar ellenpárt? Hamarosan bejegyzik az új pártot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./
2003. június 14.
Új néven kíván választási lehetőséget nyújtani az erdélyi magyarságnak a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) szemben a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt - jelentette be Kiss Kálmán, a romániai választások idején színre lépő romániai magyar ellenpárt vezetője. Kiss Kálmán elmondta, hogy pártját Romániai Magyar Liberális Szövetség néven kívánja újrajegyeztetni a bíróságon. Közölte, hogy az új párt alapításához szükséges 25 ezer támogató aláírásból már 20 ezret összegyűjtöttek, s a párt bejegyzése hamarosan megtörténhet. Az 1993-ban alakult magyar ellenpárt eddig még nem tett sokat az RMDSZ vezetésének kemény bírálatán kívül, de a 2000-ben tartott helyhatósági választáson már "emlékezetes tettet" hajtott végre - írta pénteki számában az Adevarul című román napilap. A tekintélyes újság emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi romániai helyhatósági választások idején Kiss Kálmán pártja saját jelöltet állított az RMDSZ jelöltjével szemben Marosvásárhelyen. A magyar ellenjelölt csak 797 szavazatot kapott, de ez is hozzájárult ahhoz, hogy a város addigi magyar nemzetiségű polgármestere az első fordulóban 168 vokssal kevesebbet kapott az újraválasztáshoz szükségesnél. A második fordulóban aztán a marosvásárhelyi románok összefogásának eredményeként közel 3 ezer szavazattal többet kapott a román jelölt - írta az Adevarul. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester a közelmúltban jelentette be, hogy Erdélyi Polgári Szövetség néven politikai szervezetet hoznak létre az RMDSZ-szel elégedetlen magyarok számára, s a szövetség saját jelölteket indít Székelyföldön. Időközben a Sabin Gherman vezette Erdély-Bánság Liga magyar nemzetiségű képviselője arról biztosította az erdélyi magyarokat, hogy akkor sem maradnak parlamenti képviselet nélkül, ha a megosztottság miatt az RMDSZ nem lépné át a következő törvényhozási választásokon a parlamenti küszöböt: képviseletüket vállalja majd Sabin Gherman pártja, ha sikerül azt bejegyeztetni a román bíróságon. /Régi-új magyar ellenpárt? Hamarosan bejegyzik az új pártot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./
2003. szeptember 22.
Szept. 22-én véget ért Kolozsváron az a kétnapos Közép-Európai Fórum, amelyet - az Európa Parlament támogatásával - az Erdély-Bánság Liga, a Pro Európa Liga valamint a Provincia Csoport szervezett, és amelynek fő célja a régiósítás összeurópai illetve lokális folyamatainak számbavétele volt. A Regionalizálásért és Európai Integrációért alcímet viselő rendezvényen az Európai Unió tagállamainak regionális törekvésű pártjait tömörítő Szabad Európai Szövetség (EFA) magas rangú küldöttei is jelen voltak. A megjelent szakemberek között volt Drozdik Sándor (Felvidék), Molnár Gusztáv és Bakk Miklós (Provincia), Kolumbán Gábor (Sapientia), Smaranda Enache (Pro Europa), Szilágyi Zsolt (RMDSZ-RT), Gabriel Andreescu (APADOR CH), továbbá a rendezvény ötletgazdája, Sabin Gherman, a Pro Transilvania Alapítvány, a bejegyzés előtt álló Erdély-Bánság Liga és Erdélyiek Pártja elnöke illetve társelnöke. A sajtóértekezleten az EU-EFA küldötte, Bartlomiej Swiderek elmondta: nem idegen számára az erdélyi többnyelvűség problémaköre, ugyanis Sziléziából származik, és a lengyel-német együttélési gondokat jól ismeri. Smaranda Enache jelezte, hogy az új alkotmányból a régió kifejezés is hiányzik, a Gherman által vezetett Erdély Bánság Liga bejegyzését lehetetlenné tették. /Szabó Csaba: Összeurópai tükörben a régiósítás. Véget ért a Közép-Európai Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2003. szeptember 22.
Szept. 22-én véget ért Kolozsváron az a kétnapos Közép-Európai Fórum, amelyet - az Európa Parlament támogatásával - az Erdély-Bánság Liga, a Pro Európa Liga valamint a Provincia Csoport szervezett, és amelynek fő célja a régiósítás összeurópai illetve lokális folyamatainak számbavétele volt. A Regionalizálásért és Európai Integrációért alcímet viselő rendezvényen az Európai Unió tagállamainak regionális törekvésű pártjait tömörítő Szabad Európai Szövetség (EFA) magas rangú küldöttei is jelen voltak. A megjelent szakemberek között volt Drozdik Sándor (Felvidék), Molnár Gusztáv és Bakk Miklós (Provincia), Kolumbán Gábor (Sapientia), Smaranda Enache (Pro Europa), Szilágyi Zsolt (RMDSZ-RT), Gabriel Andreescu (APADOR CH), továbbá a rendezvény ötletgazdája, Sabin Gherman, a Pro Transilvania Alapítvány, a bejegyzés előtt álló Erdély-Bánság Liga és Erdélyiek Pártja elnöke illetve társelnöke. A sajtóértekezleten az EU-EFA küldötte, Bartlomiej Swiderek elmondta: nem idegen számára az erdélyi többnyelvűség problémaköre, ugyanis Sziléziából származik, és a lengyel-német együttélési gondokat jól ismeri. Smaranda Enache jelezte, hogy az új alkotmányból a régió kifejezés is hiányzik, a Gherman által vezetett Erdély Bánság Liga bejegyzését lehetetlenné tették. /Szabó Csaba: Összeurópai tükörben a régiósítás. Véget ért a Közép-Európai Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2003. október 17.
Betörők jártak okt. 16-án Sabin Ghermannak, az Erdély-Bánság Liga elnökének lakásán, Kolozsváron. Az ismeretlenek be tudtak hatolni, ez azt jelenti, hogy volt kulcsuk a lakáshoz. Minden délután sétál kisfiával, valószínűleg pontosan tudták ezt a "vendégek" is. A hívatlan vendégek semmilyen értéket nem tulajdonítottak el, még az íróasztalfiókban lévő hétmillió lejt sem, csupán CD-ket, valamint mintegy 20-30 darab számítógépes kislemezt, amelyen az Európa Parlamenthez küldendő anyagok voltak, Gherman ugyanis az EP keretében működő Szabad Európai Szövetség raportőre. A helyszínre kiszálló rendőrség csupán nyilatkozatot kért Ghermantól, anélkül, hogy ujjlenyomatokat vett volna, jegyezte meg a liga elnöke. /(köllő): Illetéktelen behatolás Gherman lakásába. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
2003. október 17.
Betörők jártak okt. 16-án Sabin Ghermannak, az Erdély-Bánság Liga elnökének lakásán, Kolozsváron. Az ismeretlenek be tudtak hatolni, ez azt jelenti, hogy volt kulcsuk a lakáshoz. Minden délután sétál kisfiával, valószínűleg pontosan tudták ezt a "vendégek" is. A hívatlan vendégek semmilyen értéket nem tulajdonítottak el, még az íróasztalfiókban lévő hétmillió lejt sem, csupán CD-ket, valamint mintegy 20-30 darab számítógépes kislemezt, amelyen az Európa Parlamenthez küldendő anyagok voltak, Gherman ugyanis az EP keretében működő Szabad Európai Szövetség raportőre. A helyszínre kiszálló rendőrség csupán nyilatkozatot kért Ghermantól, anélkül, hogy ujjlenyomatokat vett volna, jegyezte meg a liga elnöke. /(köllő): Illetéktelen behatolás Gherman lakásába. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
2004. február 3.
A Bánság regionális autonómiájáért folytatott küzdelemben Toró T. Tibor, a Temes megyei RMDSZ parlamenti képviselője mindenekelőtt Viorel Coifan liberális párti politikus támogatásában bízik. Toró Sabin Gherman sajnálatos módon máig nem engedélyezett Erdély–Bánság Ligáját, pontosabban a liga utódalakulatát is potenciális támogatónak tartja. Toró a számba vehető szervezetek között a Népi Akciót is megnevezte. "Smaranda Enache személye biztos záloga annak, hogy a kistérségi autonómia mihamarabbi megvalósítására irányuló törekvéseink visszhangra találjanak a Népi Akcióba tömörült román értelmiség körében" – fogalmazott. /Gurzó K. Enikő: Napirendre kerültek a bánsági autonómia-törekvések. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./
2008. július 18.
Erdélyben felszálló ágban van a regionális identitás, románok és magyarok megértették, hogy kizárólag együtt képesek megoldást találni az együttélésre és a fenntartható fejlődésre – állapította meg a Krónikának adott interjúban Smaranda Enache marosvásárhelyi emberjogi szakértő. A Pro Europa Liga társelnöke szerint Románia területi-közigazgatási reformjának legtermészetesebb és leghatékonyabb módszere a történelmi régiók alapján megvalósított regionalizáció. A legismertebb regionalista mozgalmak közül említést érdemel a kolozsvári Sabin Gherman alapította Erdély–Bánság Liga, valamint a Molnár Gusztáv kezdeményezte Provincia Egyesület és folyóirat. A Provincia egyedi mozgalomnak bizonyult, hiszen az erdélyi értelmiség és civil társadalom kiválóságait egyesítette, románokat és magyarokat egyaránt. Ez a csoport 2000-ben memorandumot juttatott el Románia parlamentjéhez, amelyben a hagyományos régiók alapján szorgalmazták közigazgatási és politikai régiók – Moldva, Munténia, Dobrudzsa, Olténia, Bánság és Erdély – létrehozását. A regionalista kezdeményezést vehemensen elutasították. Ennek ellenére a régiókról folytatott közvita nem maradt annyiban. Az Emil Constantinescu volt államfő vezette, nemrég a kormányzó román Nemzeti Liberális Párttal egyesült Népi Akció Pártja ugyancsak a történelmi régiók alapján kezdeményezte a decentralizációt. Románia jelenlegi nyolc statisztikai régiójának struktúráját gyakran éri bírálat amiatt, hogy nem hatékonyak, és nem felelnek meg az európai régiók méretének. Előrelépés nem történt, Románia gyakorlatilag ma is egy szuperközpontosított, a Ceausescu-rezsim által az 1968-as megyésítés alapján felosztott állam. Smaranda Enache szerint lehetséges, hogy az etnicista korszak a végéhez közeledik. Felszálló ágban van a regionális identitás, az erdélyi románok és magyarok megértették, hogy kizárólag együtt képesek megoldást találni az együttélésre. /Rostás Szabolcs: Felszálló ágban a regionális identitás Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./
